Sokfele, sokaktól olvastam mennyire várják a tavaszt. Így vagyok ezzel én magam is, de azért elgondolkodtam. Hétvégén vidéken voltunk és mindenhol a tavasz első apró jeleit figyelhettük meg. Úgyhogy bizton állíthatom, közeledik. DE, ne siettessük. Annyira rohannak a mindennapok úgyis, örüljünk annak, ami épp körülvesz. Az apró hajtásoknak, rügyeknek, barkáknak, amik, ha igazán beindul a tavasz és a meleg, pillanatok alatt eltűnnek. Most megfigyelhetjük őket magunk és megmutathatjuk, ha vannak gyerekeink nekik is - a rügyeket, melyek nyár vége óta megbújnak a levelek tövében, majd alszanak és ilyenkor megduzzadnak végül kifakadnak, a földből előbújó pici hajtásokat, icipici virágokat. Vannak olyan kis virágok is, melyek ilyenkor egy pár napig nyílnak, nagyon picik, utána pedig ahogy jöttek úgy el is tűnnek. Ez utóbbiakat még nem tudtam fotózni, de a többi apró tavaszi jelből hoztam egy csokorra valót.
 |
:: mogyoró barka - catkin of hazel |
 |
:: rózsaféle hajtása - sprout of a Rosaceae |
 |
:: egy Veronika faj - Veronica |
 |
:: aranyvessző megduzzadt rügyei - buds of Forsythia |
 |
:: orgona zöldülő rügyei - buds of Lilac |
 |
:: Júlia borbolya rügyei a hármas levéltövis és levelek hónaljában - buds of Berberis julianae |
I heard and read everywhere, that everyone is waiting the real spring. So do I, but I was thinking a bit. We were on the countryside during the weekend and I saw everywhere the signs of spring. So it is coming. Do not make it come earlier than it is time. Our days are running away, so be happy with the things we have at the moment, have a look at them and show them for your children if you have! The little sprouts coming out from the ground, buds that have been sleeping since the end of summer and catkins. They will all disappear in a moment when warm weather arrives. There are so called efemer plnats that live only for a few days as well. I cannot show them, but I brought some pictures of the previously mentioned little wonders.
5 megjegyzés:
:-)
Teljesen igazad van. Talán a napfény hiánya és a hideg együtt az, ami teljesen kikészíti már az embert ilyenkorra, nem is annyira a tavaszt sürgetjük, elég lenne, ha többet sütne a nap. Úgy még a hideg is elviselhetőbb. Szépek a képek. :)
Lehet, hogy azok akik a természet közelében élnek, jobban érzik az évszakok váltakozását, így a tavasz közeledtét is jobban látják: a rügyező fákban, a pici levélhajtásokban...Míg én csak abból érzem a tavaszt, ha süt a nap, nem kell begombolni a kabátomat, vagy ha megjelenik az újhagyma a piacon :-P
én is minden nap megcsodálom a növénykéimet, már a hagymások is elkezdtek készülődni:o) nemcsak az orgona és az aranyeső:o) és bár nem akarom siettetni a tavasz(kedvenc évszakom), mert úgyis olyan gyorsan elszalad, nem is igen van már tavasz jó ideje:( azért a lakásba vettem pár hagymás virágot, hogy picit virágozzon, illatozzon nekünk:o)
Férjem allergiás, így a mogyoróvirágzást igen rosszul viseli.:( Ettől függetlenül a ma reggeli hónak azért már nem tudtam tapsikolni.:S Tavaszra várom a babámat és kicsit félve vettem bundazsákot és overállt neki, de most úgy tűnik nem volt rossz döntés.:D
Tizen-huszon-harmincévesen én is siettettem az idő múlását. Legszívesebben átlépnénk a napokat, hogy közelebb legyünk az áhított dolgokhoz, most például a tavaszhoz, a jó időhöz. Én - közeledve az ötvenhez - egyetértek veled: ne siettessünk semmit, az idő úgyis rohan magától. Kincs minden pillanat, vissza nem térő lehetőség. Észre kell vegyük - ahogy Te is észrevetted - a múló pillanatokban is a szépséget: az apró barkákat, rügyeket, a ki-kisütő napot. Egyszer úgyis eljön az igazi tavasz.
Megjegyzés küldése